Zene, írás, én aki vagyok...

Első könyvem: miért és hogyan kezdtem el írni?

2019. július 10. 10:54 - O.Steel

A Választott magány születése...

Első firkálmányok
Tinikoromban gyakran írtam kitalált történeteket különböző blogfelületeken, de az csak amolyan fel-fellángolás volt és csak a barátnőim olvasták. Verseket rendszeresen írtam és írok, de a sztori írás picit bonyolultabbnak tűnt számomra. Az olvasás már egészen kiskorom óta életem része volt. Imádtam azonosulni  a szereplőkkel, bár ha a sztori nem úgy ért véget, ahogy reméltem, szívesen elképzeltem, hogy mi lenne, ha én folytathatnám. Az olvasás mellett imádom a sorozatokat, többféle kategóriában, azt hiszem érezhető is a sorok közt. :) 

Első megírt fejezetek
Az egyetemi évek alatt sokat buszoztam, gyakran ütöttem el az időt valamilyen olvasmánnyal (bár nem csak a buszon). Volt alkalmam eddigi életem során rengeteg érzést megtapasztalni: halálfélelem, valaki hiánya, ragaszkodás valakihez, kudarctól való félelem, szakítani akarás a múltal, felejtés, emlékezés, alkotni akarás, lázadás, tagadás, menekülni akarás, szeretet, gyülölet, Önmagam keresése, szégyen stb...
Egy adott ponton túl sok minden forgolódott a felyemben, így elhatároztam, hogy hozzálátok egy saját sztori megírásához: valamihez, amiben én döntök, teljesen az én kezemben van az irányítás. Én dönthettem el ki hogy nézzen ki, ki mit érezzen, ki legyen a jó és ki legyen a rossz,ez valami leírhatatlan érzés (istent játszani).

A szereplők ismerőseimmé válhatnak...
Amennyire könnyűnek hangzik a dolog, pont annyira nehéz. A szereplők esetenként képesek olyannyira a szívemhez nőni, hogy képtelen vagyok megválni tőlük, illetve rossz tulajdonságokkal felruházni őket, mintha visszanéznének a betűk közül és számonkérnének egy-egy döntésem miatt: "Ez most komoly?"

Bob Dylan juttatott el a  Bookman Kiadóhoz!
Szó szerint, a jó öreg Bob terelt a könyvkiadás útjára. Egy Bob Dylan dalszöveges könyvet szerettünk volna megvásárolni, amikor útunk Mátyás Leventéhez vezetett. Szó szót hozzott elő. Elmondta, hogy ő miben is utazik. Nekem meg beugrott, hogy van a gépemen valahol, pár fejezet elindítva, ami befejezére vár. Szembejött velem a motiváció! Elküldtem a meglévő anyagot, aztán biztatás következtében befejeztem a történetet. Bár nem egészen, az igazi bonyodalom azt hiszem, hogy a második részben következik.   Elkészült a sztori, a borító és megszületett a Választott magány. Az érzés, amikor végre kézzel fogható formában, a kezemben tarthattam a saját könyvemet az valami földöntúli... 

blogra_2.jpg

 

 

1 komment

Mikrofon történet :)

2019. április 29. 09:47 - O.Steel

Miért személyreszabott a mikrofonom is?

Már egészen kiskoromban kialakult bennem az az igény, hogy legyek más, legyek másabb, mint más. Ez a másnak lenni akarás először az öltözködés területén bontogatta szárnyait, aztán szép lassan az életem minden kis pillanatába belopta magát. Ha észrevettem, hogy valamelyik barátnőm,ismerősöm ugyanolyan gatyában jön szembe velem az utcán, képes voltam teljesen átszabatni, vagy valamilyen extrákkal teletűzdelni csak, hogy ne legyen ugyan olyan. Így voltam hajlandó bevállalni már egészen korán a környezetemnek teljesen idegen frizurákat, ruhadarabokat, illetve zenei műfajokat. 
Ebben a bejegyzésben nem a tinikorom szárnyfeszegetéseit szeretném témázni, hanem ezt a megkülönböztethetőséget, amit átvittem a zenébe is, azaz jöjjön a mikrofonok saját köntösbe bújtatása! oli_steel_blog.jpg
 

Az első mikrofonomat körülbelül 15-16 évesen kaptam a szüleimtől. Rengeteget használtam, először szólóban, amikor legtöbbet otthon gyakoroltam a szobámban, szegény otthoniak türelmét feszegetve.
Aztán, amikor elkezdődött a bandás élet, akkor hetente, vagy hetente többször is bekerült a táskámba, vonszolva magammal akár egész nap is, míg eljutottam próbára. Ezt "szegény" meg is érezte, így helyenként megadta magát, mivel néha zuhant is itt-ott ütött-kopottá vált. Ezzel nem is lett volna gond, hiszen szeretjük amin látszik, hogy régi, ami nagyon történetszagú, csak, hogy sokszor tapasztaltam, hogy több helyen van ilyen mikrofon és a koncertes kavarodások alkalmával sokszor elkeveredik. Ekkor jött az első kisérlet, mivel kéznél volt pár körömlakk és a párducos, leopárdos minták akkoriban hódítottak nálam is: bemázoltam csak úgy, ott helyben, a reggeli kávém mellett, mélyebb gondolkodás nélkül. :) olisteel_mic1.jpg

A második, a jelenlegi mikrofonomat úgymond egy versenyen nyertük a zenekarral, azaz kaptunk egy utalványt egy zeneboltba, amit levásárolhattunk, az én választásom egy SHURE SM58-ra esett.  Ebben az esetben másképp történt, már előre tudtam, hogy ahogy a kezembe kerül változásokon fog átesni. 
Nála már picit feljebb tettem a lécet, elvittem gravíoztatni, így került rá a nevem. Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudni fogja, hogy ő az enyém. :)

 oli_steel_mic2.jpg

2 komment

Újra blogolok!

2019. április 26. 11:44 - O.Steel

Mindenről írni fogok, ami foglalkoztat...

 

 

Hú! Hát nem is tudom mikor volt az, amikor én legutóbb blogoltam. Talán az egyetemen,  valami kötelező akció keretein belül. Ez most tényleg nincs rámkényszerítve. :)  Egyszerűen csak azt vettem észre, hogy időközben sok fele hajlottam, azaz rengeteg oldalam van, ezek közt jó és rossz is. Sajnos azt tapasztalom, hogy az emberek akik körülvesznek nem is ismernek igazán, de nem hibáztatom őket... hogy is tehetném?! Hiszen vannak pillanatok, amikor megállok és én is felteszem magamnak a kérdést: "Ki vagyok én?
A válasz: sok mindenki.
A blog segítségével szeretném ezeket a szeletkéket feltálalni elsősorban magamnak, meg bárkinek aki kiváncsi a bennem megbújó személyiségekre. :)
El kell mondanom, bevallanom magamnak is, hogy az utóbbi időben eléggé sok mindenhez kapok. Regényeket írok, hol motiváltan, hol ihletet vesztve. Írok saját dalokat, zenekarban éneklek, próbákra járok. Verseket is írok, bár mostanában inkább dalszövegekben fejezem ki magamat. Nem régiben elindítottam egy saját vállalkozást, amiről egyelőre nem számolnék be:) Néha előbújik a csajos oldalam, képes vagyok órákat eltölteni a "krémmánián" a legmegfelelőbb parfüm, vagy bármilyen más kozmetikum kiválasztásakor.... a lista nagyon hosszú..

Tehát, mondhatom, hogy rengeteg dolog érdekel és rengeteg dolgot szeretnék egyszerre csinálni, még akkor is ha olykor túl kevés vagyok hozzá!

blogkep.JPG

 

Szólj hozzá!
Címkék: blogolok