Élni, érezni, alkotni, észlelni, elfogadni..

Mikrofon történet :)

2019. április 29. 09:47 - O.Steel

Miért személyreszabott a mikrofonom is?

Már egészen kiskoromban kialakult bennem az az igény, hogy legyek más, legyek másabb, mint más. Ez a másnak lenni akarás először az öltözködés területén bontogatta szárnyait, aztán szép lassan az életem minden kis pillanatába belopta magát. Ha észrevettem, hogy valamelyik barátnőm,ismerősöm ugyanolyan gatyában jön szembe velem az utcán, képes voltam teljesen átszabatni, vagy valamilyen extrákkal teletűzdelni csak, hogy ne legyen ugyan olyan. Így voltam hajlandó bevállalni már egészen korán a környezetemnek teljesen idegen frizurákat, ruhadarabokat, illetve zenei műfajokat. 
Ebben a bejegyzésben nem a tinikorom szárnyfeszegetéseit szeretném témázni, hanem ezt a megkülönböztethetőséget, amit átvittem a zenébe is, azaz jöjjön a mikrofonok saját köntösbe bújtatása! oli_steel_blog.jpg
 

Az első mikrofonomat körülbelül 15-16 évesen kaptam a szüleimtől. Rengeteget használtam, először szólóban, amikor legtöbbet otthon gyakoroltam a szobámban, szegény otthoniak türelmét feszegetve.
Aztán, amikor elkezdődött a bandás élet, akkor hetente, vagy hetente többször is bekerült a táskámba, vonszolva magammal akár egész nap is, míg eljutottam próbára. Ezt "szegény" meg is érezte, így helyenként megadta magát, mivel néha zuhant is itt-ott ütött-kopottá vált. Ezzel nem is lett volna gond, hiszen szeretjük amin látszik, hogy régi, ami nagyon történetszagú, csak, hogy sokszor tapasztaltam, hogy több helyen van ilyen mikrofon és a koncertes kavarodások alkalmával sokszor elkeveredik. Ekkor jött az első kisérlet, mivel kéznél volt pár körömlakk és a párducos, leopárdos minták akkoriban hódítottak nálam is: bemázoltam csak úgy, ott helyben, a reggeli kávém mellett, mélyebb gondolkodás nélkül. :) olisteel_mic1.jpg

A második, a jelenlegi mikrofonomat úgymond egy versenyen nyertük a zenekarral, azaz kaptunk egy utalványt egy zeneboltba, amit levásárolhattunk, az én választásom egy SHURE SM58-ra esett.  Ebben az esetben másképp történt, már előre tudtam, hogy ahogy a kezembe kerül változásokon fog átesni. 
Nála már picit feljebb tettem a lécet, elvittem gravíoztatni, így került rá a nevem. Biztos vagyok benne, hogy mindenki tudni fogja, hogy ő az enyém. :)

 oli_steel_mic2.jpg

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://olisteel.blog.hu/api/trackback/id/tr2114793000

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

száradafa · http://muzsiattila.blogspot.com/ 2019.04.29. 10:59:17

Kívánok neked sok sok ilyen történetes, speci rád szabott mikrofont!...
süti beállítások módosítása